"Valamikor alkonyatkor te is fogsz majd sírni!
Kisétálsz a temetőbe síromat megnézni!
Sírom fölött az őszi szél panaszosan zengi:
"Itt nyugszik ki veled, boldog akart lenni!"
"Akkor sem hinnéd,hogy szeretlek:
Ha a kezembe bele lenne vésve a neved,
Ha a szívem egy hervadó rózsa volna,
És a vérem a fájdalom vízévé vált volna."
"Jegyezd meg az élet kemény
Egy tart mindket álva,a remény,
S ha bár a legtöbb ember gyáva
A remény hal meg utoljára."